Egyenlőtlenségek
- és mesék
- Az egyenlőtlenségek típusai
- Tulajdonított és elért státusz
- Ferge: fizikai és társadalmi életesélyek (ld. pl. itt)
- Az egyenlőtlenségek (rasszizmus) létrejöttének, fennmaradásának okai (http://act.colorlines.com/acton/attachment/1069/f-0114/1/-/-/-/-/Racial_Discourse_Part_1.PDF)
- Metszetbeliség (interszekcionalitás)
- Társadalmi rétegződés
- Strukturális paraméterek (ld. pl. itt)
- Társadalmi mobilitás
- http://www.ted.com/talks/richard_wilkinson.html
Bukodi Erzsébet Ki,mikor és kivel házasodik? című tanulmányába olvastam bele (http://www.mtapti.hu/mszt/20022/bukodi.htm). A tanulmányban a házasodási jellemzőket vizsgálta.Miért kötnek a nők és férfiak egymással házasságot, mit várnak a házasságtól és ehhez milyen minták alapján választanak partnert. Ilyen kutatások már a 2. világháború előtt is voltak, vizsgálták a hasonló és különböző társadalmi jellemzőjű partnerek közötti házasságot vallás, származás, iskolázottság és foglalkozás tekintetében. Ezt házassági homogámiának ill. heterogámiának nevezték el. Az első adatokat az 1896-os népszámlálásból merítették. Akkor a házasságokra mind a négy szempontból a homogámia volt a jellemző, vagyis hasonló jellemzőjű partnerek kötöttek házasságot. Az 1970-es évekre a homogám párok aránya 60 százalék körüli volt, a 80-as évekre már csak 50 százalék körüli, de a tanulmány megállapítja, hogy a z azonos iskolai végzettségűek a párválasztásban elsősorban egymást preferálják. A házasodási életkor a múlt század végén férfiaknál 20-24 éves kor, nőknél 17-19 év volt. A 2 világháború között csökkent a házasságok száma, a 2. világháború után 10 évig magas volt.A gazdasági helyzet változásával megint csökkent, majd az 1960-as évek végére a kormány gyermekvállalást ösztönző politikája hatására megint emelkedett. Az 1970-es évek óta tartósan csökken a házasságkötések száma, a partnerek életkora pedig emelkedik, a 80-as évekre férfiaknál 24,3 nőknél 21,4 év lett az átlagéletkor.
VálaszTörlésAngelusz Róbert életéről olvastam.
VálaszTörlés1939-ben született Budapesten, tizenhét éves korában már cikkei jelentek meg a Gyulai Hírlapban (érettségijét is Gyulán szerezte, az Erkel Ferenc Gimnáziumban), majd szülővárosában segédmunkásnak állt, és a Magyar Optikai Műveknél dolgozott. 1958 és 1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékén tanársegédként munkálkodott. Ekkoriban már érdekelték a filozófiai és szociológiai kérdések is. (Felesége, Gubics Erzsébet antropológus volt.)
Közel négy évig a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának főmunkatársa volt, aztán az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének adjunktusává, docensévé és a Szociológiaelmélet Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárává vált. Utóbbi pozícióját 2006-ig megőrizte. 1996-ban a szociológiai tudomány doktora lett.
Viszonylag hosszú élete során elsősorban a társadalmi mobilitással és a társadalmi hálózatokkal foglalkozott, valamint a tudásszociológiával, amely a szociológia egy új ágazatának tekinthető.
2010-ben hunyt el, Mexikóvárosban.
A társadalmi mobilitásról írnék kicsit bővebben:
VálaszTörlésTársadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás, vagy munkásból értelmiségi lesz.
Az említett két példa a foglalkozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgásra vonatkozik. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem, az iskolai végzettség, a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely, az egyéni megbecsültség vagy a presztízs stb. alapján is, ebben az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük.
Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg, például a munkás fia mérnökké válik. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből, és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben, vagy egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet, és mérnök lesz. Házassági mobilitás fogalma alatt azt értjük, ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal.
Az, hogy mit tekintünk társadalmi mobilitásnak, természetesen összefügg azzal, hogyan definiáljuk a társadalmi helyzetet, és hogy hány társadalmi helyzetet különböztetünk meg.
Tetszett az óravégi videó, és a "társadalmi egyenlőtlenségek megjelenése a mesékben". Az órai példához viszonyítva, úgy gondolom a Dr. Bubó is jó példa lehet:
Dr. Bubó - a bagoly, aki a orvos (Orvosi Begyetemen szerzett diplomát)
Sólyom csőrmester - Erdőrségnél dolgozik
Ursula - medve, Bubó aszisztense
Teknőc Ernő - a küldönc, futár, sólyom beosztottja
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9rem_a_k%C3%B6vetkez%C5%91t!
Társadalmi mobilitás
VálaszTörlésJelentése: a társadalom hierarchiájában létrejött pozíciók mozgását jelenti. Ez a mozgás lehet egyéni és csoportos is. Ez összefonódhat a földrajzi elmozdulásokkal is, mint például a szegregáció vagy pedig a migráció.
Fajtái:
• Vertikális
• F öldrajzi (vándorlás, migráció)
• házassági
• nemzedéken belüli (intragenerációs)
• nemzedékek közötti (intergenerációs)
Források:
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tarsadalmi_mobilitas.htm
http://vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2965%3A03btetel&catid=94&Itemid=121
Az egyenlőtlenségeket különböző mértékben lehet elfogadni:
VálaszTörlésVannak, akik szerint az egyenlőtlenség szükségszerű dolog: a legügyesebb, sikeresebb emberek kiválasztódnak a gyengébbek közül. Ezt az álláspontot háromféleképpen indokolják: 1. elitista álláspont: A társadalomban a gazdaságot, társadalmat, kultúrát előbbre vivő, az átlagnál magasabban álló elit magasabb jövedelmet érdemel. 2. libertariánus álláspont: minden beavatkozás a fennálló jövedelemelosztásba, ami a szegények érdekében történik, sérti a gazdagok szabadságjogait; ez diktatúrához vezet végső soron. 3. funkcoinalista szociológiai iskola álláspontja: a fennálló jövedelemeloszlás azt mutatja meg, hogy a társadalomtagjai mennyire hasznos szerepet töltenek be a társadalomban.
Mások a mérsékelt egyenlőtlenséget tartják elfogadhatónak, ha az esélyek egyenlők. Az egyenlőtlenség azonban csak addig elfogadható, ameddig elősegíti a gazdaság és társadalom fejlődését azáltal, hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi.
A harmadik álláspont szerint a teljes egyenlőség kívánatos; ezt egalitárius álláspontnak nevezik.
Forrás: http://www.jegyzetek.hu/jegyzet.php?jegyzet=695
TörlésÉn a tulajdonított és az elért státusz hasonlóságain és különbségein gondolkodtam el. A veleszületett, tulajdonított státuszoknál az embereknek nincs lehetőségük megválasztani, hogy mit szeretnének. Ezek a státuszok születésünktől halálunk napjáig ugyanazok maradnak, nem dönthetünk a változtatásukról. Ilyen státuszunk például a nemünk, társadalmi származásunk, etnikai hovatartozásunk és életkorunk.
VálaszTörlésAz elért, megszerzett státuszainknál van döntési lehetőségünk, mi döntjük el, hogy mi számunkra a legmegfelelőbb és ha nem érezzük jól magunkat a státuszunkban, akkor magasabb szintre emelhetjük vagy változtathatunk is rajta. Ilyen státusz az oktatás és foglalkozás.
A két státuszt a döntési lehetőségünk különítik el egymástól, egyik esetben a döntés a mi kezünkben van, a másik esetben nem dönthetünk a ránk vonatkozó státuszról. Azonban van, hogy az elért státusz esetén is korlátozottak a döntési lehetőségeink vagy sajnálatos módon nem tudunk változtatni a helyzetünkön, hiába szeretnénk azt. Ez kis mértékben hasonlóvá teszi a két típust.
A mobilitás vándorlást jelent. Két fajtája van: társadalmi és térbeli. Térbelinek azt nevezzük, amikor a népesség helyváltoztató mozgást végez. A vándorlás (migráció) a térbeli mobilitás egyik formája, a népesség lakóhely-változtatása. A vándorlás mindig az közigazgatási határ átlépésével jár. A vándorlások többféleképpen osztályozhatók. Külső vándorláson az országhatárokat átszelő, belső vándorláson az országhatárokon belüli lakóhely-változtatást értjük. Megkülönböztetjük az önkéntes vagy kényszer-, az egyéni vagy csoportos, a legális vagy illegális, az állandó vagy ideiglenes vándorlást. Magyarországon akkor állandó jellegű a vándorlás, ha a vándorló állandó lakását végleges szándékkal elhagyja és egy másik településen lévő lakást jelent be állandó lakhelyéül. Ideiglenes jellegű a vándorlás, ha a vándorló állandó lakását fenntartva (vissza szándékozik térni) az új lakását ideiglenes tartózkodási helynek jelenti be, vagy ha ideiglenes lakóhelyéről visszatér állandó lakóhelyére.
VálaszTörlésA térbeli mobilitás önkéntes vagy kényszerű változata a háborús, fegyveres konfliktusok katonai és polgári menekültjeinek helyváltoztatása. Jogi védelmüket nemzetközi egyezmények szabályozzák, megállapítva a polgári és katonai népességgel kapcsolatos bánásmódot és gondoskodás tartalmát és formuláit.
Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/207.html
A társadalmi mobilitásnak néztem utána bővebben.
VálaszTörlésTársadalmi mobilitás alatt azt a jelenséget értjük, amikor egy egyén vagy egy család társadalmi helyzete megváltozik. Ilyen változás lehet,ha például munkásból értelmiségi lesz, vagy parasztból munkás.
Többféle mobilitást különböztetünk meg. Van az intregenerációs (nemzedéken belüli), az intergenerációs (nemzedékek közötti), illetve a házassági mobilitás. Az intregenerációs az, amikor valaki foglalkozási életpálya folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.
Az intergenerációs, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. Illetve a házassági mobilitás, amikor valaki a házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.
Tehát bármilyen társadalmi rétegek közötti mozgást nevezhetünk mobilitásnak, ami lehet felféle, illetve lefelé irányuló.
A mobilitás befolyásolja azt is, hogy hogyan definiáljuk a társadalmi rétegek fogalmát.
A társadalmi mobilitást nagyban befolyásolja az is, hogy milyen a társadalmi rendszer jellege (feudalizmus, kasztrendszer, stb. ).
A társadalmi mozgás összekapcsolódhat a földrajzi térben való elmozdulással is (migráció, szegregáció).
A cirkuláris mobilitás, amikor csak bizonyos egyének mobilak, azonban a társadalom szerkezete lényegében nem változik. Strukturális mobilitásnak nevezzük, amikor a társadalom szerkezeti átalakulás magával sodorja a tömegeket – esetleg úgy, hogy szinte mindenki felfelé mobil, ám új csoportjának a többihez mért relatív helyzete ugyanaz, mint a korábbié volt. A mobilitás különböző dimenziókban mehet végbe (vagyoni, jövedelmi helyzet, foglalkozás, presztízs, kulturáltság stb.). A modern társadalmakban általában a kulturális mobilitás csatornája a legszűkebb: a nagyobb kulturális tőkével (ez általában a magasabb iskolai végzettséggel mérhető) rendelkező szülő képes a leginkább arra, hogy kedvező mobilitási pályára állítsa gyermekét.
Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tarsadalmi_mobilitas.htm
Utasi Ágnes életéről olvastam.
VálaszTörlés1940-ben született Hegyeshalmon, érettségit viszont Kiskunhalason tett.
Először a Juhász Gyula Főiskola Ének-zene tagozatán végzett, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológia és demográfia témában szerzett oklevelet.
1980-ban az Magyar Tudományos Akadémia levelező aspiránsa lett, kutatásvezetője Kolosi Tamás. Később a Kolosi által vezetett Országos Rétegződés-modell vizsgálat céljára felállított kutatócsoport tagja lett. Több más kutatást is végzett a Társadalomtudományi Intézetben, majd később a Politikai Tudományok Intézetében, főként életvitel témakörben: „emberi kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre” vagy „A középosztályi életvitel, életstílusok, kapcsolatok” témákban.
Több magyar és külföldi egyetemen és oktatási intézményben is tanított, többek közt Stockholmban, Athénban. Ösztöndíjat nyert Oxfordban a Ruskin College-ban és Hollandiában.
2001-ben szerezte habilitációját, 2005-től az Magyar Tudományos Akadémia doktora. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Szociológiai Tanszékén magántanári státuszban van.
Az egyenlőtlenségről pár gondolatom.
VálaszTörlésVéleményem szerint ez globális problémává nőtte ki magát, ugyanis az egyenlőtlenségek növekednek. Egy országon belül is hatalmasok lehetnek az eltérések. Magyarországot, ha nézzük akkor tudjuk, hogy rosszabbul élnek az emberek például az északi megyékben ( pl. Nógrád) mint a nyugati megyékben ( pl. Győr-Moson-Sopron) .
Amit érdekesnek találok az a fizikai és társadalmi esélyeket érintő egyenlőtlenségek. A fizikai életesélyeket a pénz, a település, ahol él az ember, a kultúráltság határozza meg és ebből levonható az, hogy ki hány évet él és milyen életszínvonalon. A társadalmi pedig arról szól, hogy már akkor kialakul az egyenlőtlenség, amikor beleszületünk a családba, már ha van család. Úgy gondolom innen a legnehezebb kitörni, ugyanis, ha egy ember rossz körülmények közé születik, korlátozottabbak az esélyei is. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy lehetetlen kitörnie, csak nagyon nagy akaraterő és motiváció kell ehhez. Ebben a szituációban fontosnak tartom a család támogatását is, ami nem biztos, hogy megadatik. Lehet, hogy ők ebben az állapotban élnek már évek óta és nem akarnak és nem is látják a kitörés lehetőségét abból a helyzetből. Úgy gondolom, ha egy gyerek így nő fel, ha ezt látja, hogy a szülők beletörődnek a jelenlegi helyzetükbe, és nem mozgatnak meg minden követ, akkor ő is így fog cselekedni. Ez az egyik véglet. A másik pedig az, hogy ő nem akarja így leélni az életét és mindent megtesz, hogy változtasson. Ez egy nagyon nehéz feladat.
Végezetül az egyenlőtlenségek szerintem még nagyon sokáig fent fognak állni, ugyanis nagyon nehéz a kiküszöbölése.
Pierre Felix Bourdieu életéről olvastam.
VálaszTörlésPierre Felix Bourdieu 1930. augusztus 1-jén született a Pireneusokban található Denguin faluban. Egyedüli gyermek volt. Középfokú tanulmányait Pau-ban kezdte, majd a párizsi Lycée Louis-le-Grand középiskolában végezte a felsőfokú tanulmányokra felkészítő évet. Innen nyert felvételt az École Normale Supérieure-be. Felsőfokú tanulmányait olyan, később híressé vált diákokkal végezte, mint Louis Althusser, Jacques Derrida, Le Roy Ladurie. Filozófiából szerzett tanári oklevelet. 1955-58 között Moulins-ban volt középiskolai tanár. Az algériai háború (1958-1962) alatt Algírban volt oktató. Itt kezdett szociológiai kutatásokba a kabil törzsek között. Kutatásait egy tanulmánykötetben foglalta össze, mely 1962-ben jelent meg Franciaországban, majd rögtön utána az USA-ban is. Magyar nyelven is olvasható.
1960-ban Párizsban Raymond Aron asszisztense lett a párizsi egyetemen. Aron megtette az általa 1959-ben alapított Centre de sociologie européenne kutatóközpont titkárává is. Ezzel egyidejűleg Bourdieu a lille-i egyetemen is állást kapott és ingázott Párizs és Lille között. 1962-ben feleségül vette Marie-Claire Brizard-t. A házasságból három gyermek született: Jérôme, Emmanuel és Laurent. 1964-ben a l’École pratique des hautes études (EPHE) , majd az ebből 1975-ben alakult 1975 l’École des hautes études en sciences sociales (EHESS) tanára lett. 1968-ban összeveszett Raymond Aronnal, aki ellenezte a májusi diákmegmozdulásokat. Ezért Bourdieu megalapította a Centre de Sociologie de l'éducation et de la culture kutatóintézetet.1981-től a Collège de France Szociológiai Szekciójának elnöke.Számos kitüntetést kapott: "Médaille d'or du Centre National de la Recherche Scientifique" (CNRS); Goffman Prize; Huxley Medal of the Royal Anthropological Institute. 2002-ben hunyt el rákban.
Valláselemzésének központi fogalma a vallási mező, amely az üdv javak piacaként, a világ strukturáló elveként és szimbolikus valóságként alakítja egy-egy társadalom életét. Értelmezése szerint a vallások a közösségi érdekek és értékek megszervezésével alakítják az ember életét, ezek a folyamatok pedig komoly párhuzamokat mutatnak az anyagi-gazdasági élet és a hatalmi struktúrák történéseivel. Végső következtetése szerint a vallás, a hit egy sajátos tőke-akkumulációként szemlélhető, amely a szellemi működés motorjaként hatja át az archaikus és modern társadalmakat.
forrás: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/bourdieu.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Pierre_Bourdieu
Cseh-Szombathy László éltének néztem utána. Cseh- Szombathy László szociológus és demográfus, Széchényi-díjas akadémikus volt, azonban betegség miatt 2007-ben elhunyt. Társadalomtudományos pályafutása a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdődött, később bekerült a 1946-ban bekerült a Szalai Sándor által szervezett és vezetett Társadalomtudományi Intézetbe,elsősorban a szociológiával foglalkozott. Főként szakirodalmak feldolgozásával és vizsgálatokkal foglalkozott. Később újra bekapcsolódott a tudományos életbe, ekkor került a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi osztályára. Kezdetben a nemzetközi életszínvonal összehasonító és idő-mérleg vizsgálatokban vett részt, majd 1975-től a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének kutatója lett. 1979-ben jelent kézikönyve, Családszociológiai problémák és módszerek címmel, majd a '80-as években A háztartási konfliktusok szociológiája című könyve. 1973-ban kezdett az ELTE-n oktatni, sokáig rendszeresen tartott előadásokat. Munkássága elismeréseként 1994-ben Széchényi-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapott.
VálaszTörlésA háztartási konfliktusok szociológiája című könyvének ismertetője:
Emberek, rokonsági és baráti hálózatok több évre vagy egész életre szóló válságát okozhatja egy-egy házasság megromlása. Ez a könyv túllép a szokásos, a pszichológiában megragadó, azon túl nem látó feldolgozásokon, mert a házastársi konfliktusokat szélesebb társadalmi mozgásokhoz és hajtóerőkhöz rendeli. Mindvégig figyelemmel van a hazai sajátosságokra, például a rossz lakáshelyzetre, a szexuális kultúra s az intim kommunikáció elmaradottságára, az ügyvédi szolgáltatás konfliktus-irányultságára, stb., amikor feltérképezi a házasságok megrendülésének szociológiai hátterét. A házastársi konfliktusok kezelésének módjában igen sok okot lát a változtatásra. A konfliktusokat az első összeszólalkozásoktól a válás utáni évekig követi nyomon. Nemzetközi mércével is kiemelkedően érdekes, fontos munka ez. A tudományos kifejtésre fogékony, legszélesebb olvasóközönség figyelmére számíthat Cseh-Szombathy László közérthető, világos vonalvezetésű könyve.
Források:
http://tatk.elte.hu/kari-informaciok/in-memoriam/626-cseh-szombathy-ll25-2007
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_09/2007_09_860.pdf
http://www.libri.hu/konyv/cseh-szombathy_laszlo.a-hazastarsi-konfliktusok-szociologiaja-1.html
Dajka Ágnes
VálaszTörlésA társadalmi rétegződés a különböző ismérvek alapján - mint foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség - alapján definiált társadalmi kategóriák helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, a rétegek hierarchikus sorrendje különböző dimenziókban. (Egyszerűbben: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága, foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriák.)
Társadalmi struktúra, társadalmi rétegződés – A társadalmi struktúra az egyének által betöltött pozíciók intézményesen szabályozott, egymáshoz képest meghatározható, viszonylag stabil rendszere. A cselekvőség problémájának egyes megközelítései szerint az egyéni cselekvést a társadalmi struktúrából kiindulva, a normák és a szerepek segítségével lehet megmagyarázni. Alá-fölérendeltségi viszonyaik szempontjából a pozíciók társadalmi rendeket, osztályokat, vagy rétegeket alkotnak, bár a társadalmi rétegződés fogalma nem feltételezi szükségképpen a társadalmi struktúra fogalmát, amennyiben a rendeket, osztályokat és rétegeket nem pozíciók rendszereinek, hanem cselekvők csoportjainak tekintjük.
A magyar szociológiában használt definíció szerint az életmód a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere, konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben
milyen tevékenységeket végeznek,
hol végzik ezeket,
mennyi időt fordítanak átlagosan ezekre,
kik vesznek részt benne,
miért végzik őket,
s mit jelentenek számukra.
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tars_strukt.htm
http://vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=718%3A03tetel&catid=83&Itemid=96
Ha már az órák során sokszor előjön Ferge Zsuzsa neve, miért is ne tudnánk meg, hogy ki ő?
VálaszTörlésFerge Zsuzsa
szociológus
1931-ben született Budapesten. 1953-ban szerez Közgazdaságtudományi egyetemi diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Közgazdaságtudományi diplomája (1953) mellett a statisztika, szociológia, szociálpolitika terén működött. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál-és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai. A kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) után 2002 óta a MTA rendes tagja. Tagja az Európa Akadémiának, a European Academy of Yuste-nak, az Edinburgi-i Egyetem díszdoktora. 1995-ben Széchenyi-díjat, 1996-ban Pro Urbe-díjat, 2001-ben Hazám-díjat, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 2007-ben Nagy Imre érdemrendet kap. 1953 és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató osztály vezetője. 1968 és 1988 között MTA Szociológiai Kutató Intézete, Társadalompolitikai osztály vezetője, tudományos főmunkatárs. 1988 és 1996 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től Professor Emeritus. Több külföldi egyetemen tanított. 15 könyv, mintegy 300 tanulmány szerzője. Számos civil szervezet alapítója, tagja, vezetője volt. 2005 óta a gyerekszegénység elleni munkában vesz részt, az MTA Gyermekeszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője.
http://www.fergezsuzsa.hu/hu/cv
http://tatk.elte.hu/kari-informaciok/professor-emeritusok-mainmenu-1000/1204-ferge-zsuzsa
Ezen a héten az egyenlőtlenségek témájára esett a választásom...
VálaszTörlésEngem mindig is felháborítottak a társadalmi egyenlőtlenségek. Nem szeretem a rasszista, homofób, szexista és diszkriminatív megnyilvánulásokat! Úgy gondolom, mindenkinek azonos eséllyel kellene rendelkeznie. Ahogy az Ebktv. is kimondja: "1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni." (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról)
Először a "fehér nő szindrómáról" akartam írni, arról a jelenségről, amely szerint a többségi nők sokkal több médiafigyelmet kapnak, mint a kisebbségi nők, vagy a többségi férfiak. Erre mind a hazai, mind a külföldi médiumokban rengeteg példát találunk. Megdöbbentőnek találom, hogy a mai napig képesek ekkora különbséget tenni nemek között. Például máig vannak bizonyos tevékenységi körök, foglalkozások, amelyek "férfias munkának" számítanak, és a nőket kevésbé hagyják érvényesülni.
Ennél is elkeserítőbb, hogy (bár az EU alapelvei között szerepel) nem kapnak a nők a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő bért!
És ha mindez nem lenne elég: nő és nő között is képes különbséget tenni a társadalom. Azok a nők, amelyek valamely etnikai, vallási, politikai vagy kulturális kisebbség tagjai, még nehezebb helyzetben vannak! (Még szerencse, hogy az interszekcionalitás (metszetbeliség) szabályai szerint ezek az egyenlőtlenségek nem adódnak össze!) Mégis, hiába a nehezebb helyzet, a média figyelme nem feléjük irányul, hanem a többségi nők, a fehér nők felé. Szerintem ez elszomorító: hogyan várhatjuk el, hogy a társadalom előítéletmentes legyen, és helyet adjon az esélyegyenlőségnek, ha a média éppen az ellenkezőjét sugallja?
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésMiközben ennek a kérdésnek néztem utána, szembetaláltam magam egy másik, idekapcsolódó témával:
VálaszTörlésA Nyelv- és Tudomány: A fogyatékkal élőkkel szembeni diszkrimináció és a nyelvhasználat című cikkével. (http://www.nyest.hu/hirek/a-fogyatekkal-elokkel-szembeni-diszkriminacio-es-a-nyelvhasznalat)
Világszerte az egyenlőtlenségek és diszkrimináció célpontjai a testi- vagy szellemi fogyatékkal élő emberek. A cikk arról ír, hogy bár ez egy mindennapi jelenség hazánkban is, igazából még neve sincs. Ha megpróbáljuk körülírni, akkor a "fogyatékkal élőkkel szembeni diszkrimináció" kifejezést használhatjuk, de lássuk be, ez nem éppen életszagú kifejezés. A hétköznapi nyelv sajátossága, hogy amit lehet, rövidít, vagy frappáns szófordulattal helyettesít. A fogyatékosokkal szembeni diszkrimináció olyan nagy mértékű, ugyanakkor az emberek számára annyira nem egyértelmű, hogy még egy hangzatos kifejezés sem jár a fogyatékkal élőknek.
Az angol nyelv ebben már előttünk jár, létezik egy kifejezés erre a jelenségre: "Az ableism a rasszizmus és más izmusok mintájára képzett szó, az able ’ép, nem fogyatékos’ szóból ered. Magyarul talán az ableizmus lenne kézenfekvő magyarítás, habár ez pont a szó eredeti értelmét fedné el, mert sokan nem beszélnek angolul. Azonban az „ableizmus”-ra a Google gyakorlatilag egy találatot ad, ahol valaki szintén a magyar megfelelőre kíváncsi."- olvashatjuk a Nyelv- és Tudomány cikkében.
Bár magának a jelenségnek tehát nincs magyar neve, de mindennap találkozhatunk vele, az egészen egyszerű bántó szavaktól, sértő megjegyzésektől kezdve a valódi "épségterrorig". Sokan bele sem gondolnak, hogy a nap mint nap használt szavak megbánthatnak egyes fogyatékos embereket. Ilyen például a béna, nyomorék vagy a süket szavak sértéskén való használata. (Valószínűleg ez az oka annak, hogy a hallássérültek inkább a siket jelzőt használják magukra.)
Fontos lenne tudatosítani mindenkinek, hogy a született vagy szerzett sérüléssel élőket ne illessük sértő szavakkal, használjuk inkább például a mozgáskorlátozott, a hallássérült, a fogyatékkal élő, az értelmi károsult, vagy egyéb, kevésbé pejoratív szavakat. De talán a legjobb az lenne, ha megkérdeznénk magukat a fogyatékkal élőket, mit használnak ők maguk szívesen.
A sajnálkozást is el kellene felejteni az embereknek, és helyette valódi segítséget nyújtani azoknak, akiknek szüksége van erre!
Én ismerek testi fogyatékkal élőket, és köszönik szépen, boldogok! Nincs szükségük lenézésre, sajnálkozásra. Viszont a segítséget szívesen fogadják, ha az szívből jön, és mindent megtesznek, hogy teljes életet élhessenek, ennek érdekében nekünk is meg kell tennünk mindent, hogy ne diszkrimináljuk őket!
Kornai János életéről olvastam. Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. A Collegium Budapest egyik alapítója. A Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
VálaszTörlésA rendszerváltás idején újra bekapcsolódott a gazdaságpolitikai vitákba. Már 1989-ben jelentkezett az Indulatos röpirat című munkájával, amelyben a kapitalista út mellett foglalt állást, a piaci szocializmus vagy más harmadikutas elképzelések ellenében. Tanulmányokban, újságcikkekben, közszerepléseiben továbbra is elemzi a magyar gazdaság aktuális problémáit. Az 1990-es években Kornai kutatómunkája olyan kérdésekre irányult, mint a rendszerváltást követő transzformációs visszaesés sajátosságai, valamint a jóléti rendszer, így a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségei a posztszocialista gazdaságokban. A 2000-es években a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése, a rendszerparadigma módszer kidolgozása állt érdeklődésének középpontjában.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kornai_J%C3%A1nos
A társadalmi mobilitás.
VálaszTörlés"A társadalmi térben, a társadalmi hierarchiában betöltött különböző pozíciók közötti mozgást a szociológiában mobilitásnak nevezik. Ez a mozgás összekapcsolódhat a földrajzi térben való elmozdulással is (migráció, szegregáció). A magasabb, illetve az alacsonyabb társadalmi státuszba kerülés a felfelé, illetve lefelé irányuló mobilitás."
A mobilitás mindennapjaink szerves része. A munkahelyünk változásával társadalmi mobilitásunk változik. Szüleink, nagyszüleink élet helyzetéhez képest változhat a mienk, ezt intergenerációs mobilitásnak nevezzük. Házassági mobilitásnak nevezzük azt, ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tarsadalmi_mobilitas.htm
Én a társadalmi rétegződés után olvastam:
VálaszTörléstársadalmi struktúra, társadalmi rétegződés – A társadalmi struktúra az egyének által betöltött pozíciók intézményesen szabályozott, egymáshoz képest meghatározható, viszonylag stabil rendszere. A társadalmi struktúrán belül a pozíciók tartalmi-funkcionális szempontok alapján meghatározott csoportjait a »társadalmi mezők« (Pierre Bourdieu) vagy a »társadalmi alrendszerek« (politikai, jogi, gazdasági stb.) fogalmával szokták leírni (Talcott Parsons). A pozíciók betöltőivel szemben egységesen vagy differenciáltan megfogalmazódó viselkedési várakozások társadalmi normákat, illetve társadalmi szerepeket határoznak meg. A cselekvőség problémájának egyes megközelítései szerint az egyéni cselekvést a társadalmi struktúrából kiindulva, a normák és a szerepek segítségével lehet megmagyarázni. Alá-fölérendeltségi viszonyaik szempontjából a pozíciók társadalmi rendeket, osztályokat, vagy rétegeket alkotnak, bár a társadalmi rétegződés fogalma nem feltételezi szükségképpen a társadalmi struktúra fogalmát, amennyiben a rendeket, osztályokat és rétegeket nem pozíciók rendszereinek, hanem cselekvők csoportjainak tekintjük. A rétegeket, a rendektől és az osztályoktól eltérően, nem egyetlen (komplex) alapkritérium alapján, hanem több statisztikai jellemző aggregátumával szokták meghatározni.
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tars_strukt.htm
Nekem még egy korábbi cikk olvasásáról jutott eszembe, hogy a rasszizmusról írjak. A cikk arról szólt, hogy szinte minden emberben ott van a másikkal szembeni előítéletesség, mely akár rasszizmusba torkollhat. Így tehát a rasszizmus azt jelenti,hogy az emberiséget biológiai alapon osztályozzák. A rasszizmusnak van egy olyan fajtája, mely a hiten alapszik, tehát az ember úgy gondolja, hogy az ő fajtája sokkal előbbre való, és ebből kiindulva a többi népet/embert alsóbbrendűnek tekinti.
VálaszTörlésA cikk azt a kérdést hozza fel, hogy vajon a DNS-ből mit lehet kiolvasni a rasszizmussal kapcsolatban. Egy vizsgálat arra utal, hogy vannak genetikai alapok, de az nem megállapítható , hogy vajon oktatással megfékezhető-e az előítéletesség. Az is kérdés a cikk szerint, mely véleményem szerint érdekes, hogy a rasszok között mért különbségek vajon szociális alapúak vagy öröklöttek-e. A tesztek azt mutatják, hogy a szélsőségesen rasszista álláspontot képviselők jelentősen alacsonyabb IQ-val rendelkeznek a társadalom átlagától.
Sándor Rita
A cikket még régebben a hír24-en olvastam.
Én Somlai Péter életének néztem utána.
VálaszTörlés1971. novemberében született, Veszprémben. Iskoláit is ebbben a városban végezte. A gimnázium éveinek elvégzése után felvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, de egy súlyos közlekedési baleset miatt nem tudta elkezdeni. Amig lábadozott a betegségből verseket írt. Miután felépült a Hittudományi Főiskolát kezdte el majd az ELTE Bölcsészkarán magyar–történelem szakon végezte tanulmányait. "Fontos szerepe van a hazai szociológiai oktatás megteremtésében, professzionalizálódásában, a hazai társadalomtudományi gondolkodás elterjesztésében".
Szociológiatörténetet, családszociológiát, szocializációt és más tárgyakat is tanít az ELTE Társadalomtudományi Karán, illetve ennek előd-intézményeiben.A szociológia számos fontos témakörében végzett kutatásokat így rendkívűl széleskörű az oktatói és kutatói munkássága. Ez a tevékenysége "szociológusok generációi számára" új tudásanyag létrejöttét eredményezte. Továbbá új módszereket is kidolgozott és vált az oktatói, tudosi magatartásával a többi fontos gondolkodó, kutató személy számára pédaértékű
alakká,
" 1998-ban Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott.
2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
2011-ben megkapta az ELTE TÁTK Kitüntetést.
2012 óta professor emeritus."
Forrás: http://somlaipeter.extra.hu/jtart/
http://tatk.elte.hu/kari-informaciok/professor-emeritusok-mainmenu-1000/2301-somlai-peter
Nagyon érdekesnek találtam az órán látható TED konferencia videót, úgy gondoltam kicsit jobban utána nézek, eredetéről, mozgalmairól: A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit The Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konferenciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. A rendezvény különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat. (most érthető számomra miért beszéltek olyan gyorsan az előadók)
VálaszTörlésA TED weboldalán lehetőség van a videók feliratozására, ennek eredményeképpen már több mint 600 videó érhető el magyar felirattal.Ugyan az alapítvány 1996-ban jött létre, az első konferencia 1984-ben zajlott le. Egyszeri eseménynek szánták, azonban 1990-től már évente megrendezésre került a kaliforniai Montereyban. A korai években a technológiára és a dizájnra helyezték a hangsúlyt. Az előadók között olyan hírességek szerepelnek, mint például Bill Clinton,Gordon Brown, Richard Dawkins, Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói), továbbá rengeteg Nobel-díj nyertes. A TED jelenlegi főszervezője a brit Chris Anderson.
Magyarországot is elérte a TED hullám az utóbbi 5 évben. TEDxDanubia :Az első előadását 2010. január 27-én Budapesten rendezték. TEDxBalaton :Időrendileg a második megrendezett hazai TEDx-konferencia. Első előadását 2010. június 4-én Siófokon tartották.
TEDxYouth@Budapest (2013. 11.23-án rendezték meg a MOM kultúrális központban, akit érdekelnek az előadások: http://www.tedxyouthatbudapest.com/)
TEDxPannonia; TEDxNagyerdő: 2012.10.18-án rendezték meg Debrecenben.[6]
Továbbá, hogy a szociológiai témakörhöz is kapcsolódjon a bejegyzés felsorolok néhány jeles szociológus, aki részt vett ezeken a magyar konferenciákon előadóként: (TEDx Balaton-2010. jún.4.)
Dessewffy Tibor (Az ELTE Szociológia Intézetének docense; Főbb érdeklődési területei az információs társadalom elméletei, a posztmodernitás szociológiai következményei, a technológia fejlődés kulturális kihatásainak vizsgálata illetve a hétköznapi élet tudásszociológiája. Több nemzetközi összehasonlító kutatásban is részt vett, pl.az Unesco égisze alatt futó Kisebbségek és média)
Csepeli György: Szociálpszichológus, egyetemi tanár az ELTE Társadalomtudományi Karán, az Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Program vezetője. Az előítéleteket, a sztereotípiákat, s más társadalomlélektani tüneteket, folyamatokat kutatja, amelyek a csoportközi helyzetekből származnak. Témái: tekintélyelvűség, antiszemitizmus, xenofóbia, cigányellenesség, nemzeti érzés-és tudatvilág, európai identitás.
Kolosi Tamás: Széchenyi-díjas szociológus, a tudományok doktora, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a társadalmi rétegződés vizsgálata, az utóbbi húsz évben főként a rendszerváltás társadalmi hatásával foglalkozott. 1985-ben megalapította a TÁRKI-t, a térség első magán társadalomtudományi kutatóintézetét, amelynek máig elnöke. Könyvei, tanulmányai Magyarországon kívül Németországban, Angliában, az USA-ban, Japánban, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Ausztriában jelentek meg. Korábban több kormány tanácsadói funkcióját is ellátta. A Líra könyv Zrt. elnök-vezérigazgatójaként az egyik legjelentősebb könyves vállalkozó.
Az általam említett emberek tanulmányai úgy érzem szorosan kapcsolódik az óra anyagához, akit érdekel ajánlom a videók megtekintését!
Forrás: http://tedxbalaton.com/hetedik/
http://hu.wikipedia.org/wiki/TED_(konferencia)
Én az egyenlőtlenség után olvastam kicsit utána.
VálaszTörlésTársadalmi egyenlőtlenségen azt értjük, hogy az egyén és a családok, valamint a különféle társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat.Sokféle szempontból figyelhető meg egyenlőtlenség, például jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakásviszonyok, lakóhely környezete, műveltség, szabadidő mennyisége, annak eltöltési módja, egészségi állapot stb. Ezek mind a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. Esélyegyenlőségről pedig akkor beszélünk, amikor a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségeit vizsgáljuk (értjük itt az értelmiségbe vagy vezető beosztásba jutást pl.).
A fentiek alapján érthető, hogy az egyenlőség fogalmát is kétféle szempontból közelítjük meg: egyrészt az aktuális pozíciók egyenlősége alatt azt értjük amikor a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, a lakásviszonyai stb. Másrészt az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a kedvezőbb pozíció elérésére.
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című könyvben olvastam a fentieket.
Az én meglátásom szerint a társadalmi egyenlőtlenség olyan jelenség, mely számos társadalmi csoport életét különböző mértékben és negatívan befolyásolja ezért fontos társadalmi probléma, ami megoldásra vár. A probléma megoldásában közösen kell, hogy részt vegyen az állam, a média, a vállalati szektor és a különböző civil szervezetek.
TörlésAmit nagyon érdekesnek találok az az egyenlőtlenségek megjelenése a mesékben. Hogy a társadalmi egyenlőtlenségek, hogyan és miként jelennek meg az állatok emberi szerepekbe állításával, mint például a Tesz-Vesz városban. Bemutatja, hogy mit csinálnak egész nap. Illetve, hogy a mesék által a gyerekek észlelik az egyenlőtlenségeket egy rejtett nyelv, kód alapján, megtanulják a különböző állatfajok segítségével a munkamegosztás törvényét. A mesék szocializációnk fontos részei, objektív különbségeket belénk tudnak nevelni, amik a világ objektív rendjének tűnnek. Például az órán is említett példa, hogy a hentesek mindig kövérek, de ha valaki lát egy vékony hentest, úgy tekint rá, mint egy kivételre, de a szabály az marad, hogy a hentesek kövérek. Nem változik meg a szabály.
VálaszTörlésA rasszizmusnak néztem kicsit utána, ezen belül is az érdekelt, hogy milyen hatással vannak az előítéleteink a gyerekekre. Mivel ők még nem képmutatóak, számunkra kínos helyzetet eredményezhet, ha nyíltan rákérdeznek az egyértelmű különbségekre. Fontos, hogy megfelelően kezeljük az adott helyzetet. A cikk azt írja lehetséges válaszként, hogy Isten szereti a változatosságot. Ez is egy alternatíva, de én nem vagyok hívő, így valószínűleg csak annyit jelentenék ki, hogy egyszerűen nem vagyunk egyformák. Fontos a példamutatás, hiszen az egészen aprók kiemelten fogékonyak a nonverbális jelekre. Arra is ügyelni kell, hogy a gyerekeknek legyen fogalmuk arról, hogy milyen, ha valaki ázsiai, afrikai, vagyis eltérő külsővel rendelkezik, mint az övék. Így ez nem valami ismeretlen és furcsa dolog lesz a számukra, ami távolságtartást eredményez. Ezen kívül pedig a szülők (a mi esetünkben pedig a kisgyermeknevelők) feladata, hogy figyeljenek a gyerekek viselkedésére, hiszen rossz hozzáállással bárhol találkozhatnak. Hogyha pedig szülőként találkozunk ezzel a problémával, és a mi gyerekünk a kirekesztett, akkor biztatnunk kell arra, hogy megvédje magát az atrocitásokkal szemben. Záró gondolatként azt találtam, hogy a faji diszkriminációnak leginkább a szociális félelem az oka. Ebből következik, hogy nagyrészt a nevelésnek lesz döntő szerepe a gyermek későbbi hozzáállásában. A cikket tömörnek, de annál érdekesebbnek találtam és egyetértettem a benne leírtakkal, habár nem tudtam mindent a bölcsődei korosztályra vonatkoztatni. Amit leginkább kiemelnék az egészből, hogy én úgy gondolom, a legalapvetőbb, hogy beszélhessünk arról, ha valaki különbözik tőlünk. Ne jöjjünk zavarba a kérdésektől, és tudjunk értelmesen, a gyermek életkorának megfelelően válaszolni rájuk. Hiszen minden gyerek így tanul, és ha tanul megismer, ha pedig megismer, akkor nem idegenkedik többé.
VálaszTörlésForrás: http://www.bien.hu/a-gyerekek-es-a-rasszizmus/szerelem/gyerekek/115975
Kornai Jánoshoz kapcsolódóan írnék a munkaerőviszonyról. A szocializmusban a hiánygazdaságra volt hajlam,és ezzel szemben a túlkereslet is megjelent,ami intenzív,gyakori és tartós volt. Ma Magyarországon krónikus munkaerőhiány jellemző,nehéz új munkaerőt találni. A szocializmusban még,ha rossz volt a munkahely,akkor is dolgoztak, mindenkinek meg volt úgymond a saját szerepe a munkában. Ebből a szempontból nosztalgiát éreznek sokan az egykori Kádár-rendszer iránt. A kapitalizmusban a többletgazdaság,a túlkínálat volt jellemző,ami azt jelentette,hogy jóval több termék volt készleten,mint amennyire szükség lett volna. Ez egyfajta asszimetriát, kényszerhelyettesítést hozott létre. Kelemen Kriszta
VálaszTörlésÉn Anthony Giddens életéről és az Elszabadult világ című könyve után olvastam után. Anthony Giddens brit szociológus. A társadalom felépítéséről alkotott elméletéről lett híres. A társadalomtudományok legnagyobb jelenkori alakjaként tartják számon. Több, mint 34 könyvet írt, melyeket 29 különböző nyelvre fordítottak le. Egyik leghíresebb könyve Az elszabadult világ. Az elszabadult világban a globalizált, új világállapot legmélyebb kérdéseiről olvashatunk, amely közérthető nyelven van megfogalmazva, így könnyűvé teszi a könyv megértését is. Anthony Giddens a huszonegyedik század panorámájában a legkülönbözőbb területeket vizsgálva, a család, a tradíció, az intimitás, a globalizáció és a demokrácia témáján keresztül valójában azt mutatja be, hogyan változnak meg mindennapjaink.
VálaszTörlésKornai János életét szeretném ismertetni pár mondatban.1928 január 21.-én Budapesten született. A szocialista gazdasági rendszer,a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója, továbbá a nem-egyensúlyi rendszerek kutatásával is foglakozik. Egyetemi tanárként dolozik, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség munkatársaként kezdte, későbbiekben a SMTA Közgazdaság-tudományi Intézetének dolgozója lett, a forradalom ideje alatt a Magyar Szabadság munkatársa volt. Egyetemi doktori fokozatot, majd akadémiai doktori fokozatot kapott.Számos magyar és külföldi egyetem díszdoktori címet adott neki.
VálaszTörlésFőbb publikációi közül egy párat említenék:
-Gondolatok a kapitalizmusról (2011)
-Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás (2007)
-Ellentmondások és dilemmák (1983)
-A gazdasági szerkezet matematikai tervezése (1965)
-A gazdasági tervezés túlzott központosítása (1957)
Életét és munkásságát A gondolat erejével 2007-ben kiadott élerajzi könyvben olvashatjuk el.